CukojBojsÓ blogocskája^^

"Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek."  

Nehéz lenne elmondanom, mi az, mi kísérti napjaim. Szavak kellenének, hogy megértsd, mi jár a fejemben. Én, aki mindig - mindent meg tudok magyarázni, most bambán ülök előtted és nem tudom, hogyan is meséljem el neked.  Magamba zárom a gondjaimat, a gondolataimat. És én…

Egyszer rá kell döbbenni, hogy mi is zajlik körülöttünk. Fáradt szemekkel és fájdalomtól meghajló testtel, mosolyogva kell indulni minden nap, hogy magunknak be tudjuk bizonyítani, hogy érünk valamit. Magunkért kell tennünk, hogy erősek legyünk, hogy az álmainkért tovább…

Eljön az az idő, amikor már annyit csalódtál és annyi érzés kavarog benned, amikor már nem tudsz hinni senkiben és semmiben. Egyetlen ember, akiről tudod, hogy kicsoda, hogy mit-hogyan gondol és soha nem hagy cserben, az saját magad! Az emberek számítóak és kétszínűek. Ha valamit…

Ha szeretnéd megélni önmagadat, ha szeretnéd megismerni a titkokat, ha szeretnéd megteremteni a vágyaidat, egyszerűen éld meg azt, ami benned van, éld meg azt, aki vagy. Szégyen, félelem, és szorongás nélkül legyél... legyél ember, hogy több lehess, ...legyél rossz, hogy jó…

Megtehetnéd - akedvemért -Hogy lábujjhegyen távozol.Halkan csukod ez ajtótéletemre. Elmész szépen, és nemkukucskálsz,Nem kell lássad,mennyire fájsz.

Elgondolkodtató, hogy mi fáj jobban? A hiánya, ami minden pillanatban a szívedbe mar és nem engedi csitulni a vérzést, vagy az, hogy el kell tudni engedni egy embert, aki betöltötte minden percedet...  Emlékek, képek, amik szívedben élnek...  Egy illat, egy mosoly... Ami…

     Kérdezd meg egyszer tőlem is, mikor kint éppen esik..., vagy éppen ragyog a nap... vagy éppen csak éppenhogy eszedbe jutok...  Mi fáj? És miért?    

Nyugtalanság lázában égek,Zörgetek, hívok, jelt adok:Támadom a közömbösséget,Hogy tudják, lássák: itt vagyok.Itt van egy szív az álmaival,Ember az emberek özött,Akit nem tép ki már a vihar:Gyökere szívós, megkötött!Terhem - emberhez méltó gondok,Elmém e korral…

"Azt hiszem, minden ember életében van egy pont, amikor döntenie kell. Ha rosszul dönt, nincs visszaút. Sokáig azt hittem, hogy másokat hibáztathatok azért, ami velem történt. A hibáktól azt mondják, hogy az ember jobbá válik. Ez talán igaz is. De minden hiba elvesz egy darabot…

"Szeretni annyi, mint sebezhetővé válni. Bárkit szeretsz, a szíved bizonyára elszorul és esetleg meg is szakad. Ha biztos akarsz lenni abban, hogy sértetlenül megőrzöd, nem szabad odaadnod senkinek. Gondosan csomagold be hobbikba és apró élvezetekbe; kerülj minden bonyodalmat,…

"A novembert csak a magányos lelkek hiszik végzetesen szomorú hónapnak. De a magányra ítéltek szomorkásak a legszebb májusi napokon, estéken is. Nem az évszakokkal nehéz megbékélni, sokkal inkább az egyedülvalósággal. Azzal lehetetlen." 

„… mindennemű emberi rend arra irányul, hogy az egyfajta állandó gondolati szétziláltságban élő ember ne fürkéssze, érezze az életet. Miért akarja a nagy ember mégis makacsul ennek ellenkezőjét, vagyis átérezni az életet, tehát szenvedni tőle? Mert rájön: az…

"Az emberek azért magányosak, mert falakat emelnek hidak helyett."

"...nem akarunk önmagunkra eszmélni. A sietség általános, mert mindenki önmaga elől menekül; általános e sietség felénk titkolása is, mert mindenki elégedettnek akar látszani és a legélesebb szemű megfigyelő elől is el akarja titkolni nyomorát; [...] Mindannyian ismerjük…

"Ó, jól tudom, vannak hibák, amiket soha nem vall be az ember. Csak azokat vallja be, amelyek beismerése semmibe se kerül. Persze, a hamis alázatosság hangján. "Ez igaz, lobbanékony vagyok, torkos vagyok." Bizonyos értelemben ez hízelgő is lehet. De nem valljuk be, ha…