CukojBojsÓ blogocskája^^

"A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok…

"Voltál már úgy, hogy azt akartad mondani, hogy persze, hogy veled tartok, ha mész, és mégis csak egy grimasz meg egy makacs "mégsem megyek" lett belőle? Hogy némán ültél, mikor nyelved hegyén izzott a szó: "szeretlek". Hogy a meleg ölelés helyett ijedt…

Miért van az, hogy mindig azt imádjuk, aki hűtlen, aki mást szeret?Miért van az, hogy szívrepesve várjuk, pedig tudjuk, hogy rajtunk csak nevet?Miért van az, hogy titkon könnyet ejtünk, ha a múlt emléke énekel?Bár találhat szebbet-jobbat lelkünk, azt az egyet nem feledjük el.

"Egyszer megírom majd neked, hogy mennyire gyűlöllek és szeretlek. Meg én. Ugye tudod, hogy pokolra fogsz jutni? Most is miattad fetrengek. Gyűlöllek, amiért minden álmomban te vagy velem. Százféle változatban. Szeretlek azért, ahogyan angyali mosolyod mögé bújsz. Egy…

Nem mondasz semmit,Nem kérdezel.Nem hallod, hogy hozzád szólok.Nem látsz, csak nézel engem.Pedig mindenem a Tiéd.Remegő kézzel nyújtom feléd a lelkem,De nem érted mit akarok.Azt mondom: "Elég..."Azt mondom: "Menj..."Azt mondom: "Hagyj..."Pedig csak arra…

Gyűlölöm a szavaidat, a hajadat, s mit érzelGyűlölöm ahogy vezetsz, azt is ahogy nézelGyűlölöm cipőd, s ha átjár tekinteted tőreGyűlöletem oly heves hogy rímet hányok tőle.Gyűlölöm ha hazudsz, azt is gyűlölöm, ha nemHa miattad nevetek, vagy ha könnyes lesz a…

A világról és a torzításrólNagy cselekedetre szántad el magad. Elhatároztad, hogy kimondod azt, amit megismertél. Világgá akarod kiáltani életed titkos, legbensőbb meggyőződését. Odaállsz az emberek elé és így határoztál - kimondod, végre az igazat. Vállalod a harcot,…

A szívrőlDe amíg azt hiszed, hogy dobog valahol egy szív, mely érted dobog, bocsáss meg az embereknek. Egy emberi szív, mely önzetlenül érez irányodban, elég, hogy megbocsáss mindazoknak, kiknek önző és komisz szívét megismerted; elég, hogy megbocsáss az emberek összességének.…

A hazugokrólA hazug ember mindig gyorsan beszél, darálva és hadarva. Nagyon vigyáz, hogy a hazugság mellékes részletét a valószerűség minden árnyalatával feldíszítse. Aprólékosan leírja annak ruházatát, kivel nem találkozott, de azt hazudja róla, hogy éppen az imént látta.…

Arról, hogy senkire nem lehet számítaniTudjad, szíved és eszméleted minden erejével tudjad, hogy válságos pillanatokban senkire nem lehet számítani. Nincs rokon, barát, kedves, akit igazán ismersz; a nagy pillanatban mindenki eldobja az álarcot, megmutatja a nyers önzést, s te…

A szomorúságrólNe hessegesd el a szomorúságot. Oktalanul jön; talán öregszel ilyen pillanatokban, talán megértettél valamit, elbúcsúzol a szomorúság negyedórájában valamitől. S mégis, a szomorúság megszépíti az életet. Nem szükséges, hogy mesterséges világfájdalommal…

Arról, hogy a szívek összetörnekDe pontosan úgy, mint a dalokban, melyeket a kávéházi chansonénekesnők énekelnek. S a dalok tanulsága mindig annyi, hogy az összetört szíveket nem lehet többé eggyéragasztani.Az életben is ennyi a tanulság. Ha egy ember egyszer bizalommal,…

A boldogságrólBoldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne…

Arról, hogy önmagunk előtt nem szabad megbukniHa valamilyen életszabály kialakult életünkben, ahhoz mindenáron ragaszkodnunk kell; mert a felnőtt ember élete úgy áll össze szabályokból és életmódokból, mint egy épület szilárdan összerótt téglákból, s nem tanácsos…

Arról, hogy a dolgokat meg kell várniMegvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok - emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos…

Azokról, akik csak a szájukkal nevetnekVan egyfajta ember, aki csak a szájával nevet. Olyanok, mint a hűdöttek; mint akik süketek, vagy a szaglásuk nem működik. Tréfálkozol jelenlétükben, az élet valamilyen torz vagy mulatságos helyzetében elmondod véleményed, s megdöbbenéssel…

Az irigységrőlVannak gyógyíthatatlanul sérült emberek, kiket a kapzsiság, a hiúság és az irigység oly mélyen megfertőzött, hogy nincs semmiféle mód reá, megközelíteni és megengesztelni beteg lelküket. Ezeket szánjad, de kerüljed. Nincs az a nagylelkű cselekedet, önzetlen…

Arról, hogy emberi méretekben élünkFáradt vagy élni? Igen, egy napon úgy érzed, túlságos feladatra vállalkoztál, mikor embernek születtél e földre.Túl sok volt az ellenállás, a kiszámíthatatlan, az ellenséges, az aljas, a reménytelen, túl sok volt a feladat, túl sok a…

A lélekről és a hatalomrólMinden régi bölcselet égető kérdése volt: "Mi van az ember hatalmában?" S egyhangúan felelték mind: "Csak a lelke."Ez a legrégibb, igen, az egyetlen igazság, melyet az ember értelme megismert és föltétlen igaznak elfogadott. Az idő, a…

A lelkiismeretrőlCsak a lelkiismeret lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más! Ha írsz, csak a lelkiismeretnek tartozol számadással, senki másnak. Mindegy, mit várnak tőled, mindegy az is, mivel büntetnek, ha nem azt adod nekik, amit remélnek tőled, vagy amit hallani…

Az élet értékérőlAz életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. Ez kissé szigorúan és általánosan hangzik, de ez az egyetlen igazság, melyet minden következménnyel megismertem. Senki nem ülhet a virágos réten, mint Ferdinánd, a bika, s nem…

"...Évek óta nem hallok semmit, ami emberi hanghoz hasonlítana.""Montherlant: én vagyok az, akit mindig ér valami.""Végül mindig körbejárom az embert. Csak időt kell szánni rá. Mindig elérkezik az a pillanat, amikor érzem a törést. Érdekes, hogy ez midnig…