Olyan hihetetlenek vagyunk mi emberek. Képesek vagyunk elviselni a rengeteg szenvedést, csak azért, hogy majd egy picurkát boldogok lehessünk, egészen kis időre. De akkor azokat a perceket kiélvezzük teljes mértékben! Majd mikor újra szenvedünk, bízunk benne, hogy hamar vége lesz, s ismét jönnek a piciny boldog pillanatok. Az egész életünk ennek a körforgásnak a része. Szenvedünk. - bízunk- szeretünk- örülünk - koppanunk és kezdődik minden előröl. Hát nem érdekes?Van ennek értelme? Talán, erre nincs is valódi válasz. Mindenki csak benne él, s lesz ahogyan lesz.. az élet majd eldönti neked mi jut!