" Megbocsájtottam a megbocsájthatatlant,
megpróbáltam pótolni a nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból.Okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktől sosem vártam volna.
Öleltem,hogy védelmet nyújtsak..és nevettem amikor már nem bírtam tovább.
Örök barátokat szereztem.
Szerettem és szerettek,de sokszor elutasítottak.
Előfordult olyan is,hogy szerettek,de nem tudtam viszontszeretni.
Ujjongtam a boldogságtól,habzsoltam a szerelmet és örök hűséget esküdtem,de volt úgy,hogy teljes erővel mentem a falnak.
Sírtam zenehallgatás vagy fénykép lapozgatása közben...és felhívtam valakit csak azért,hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly ,hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem,hogy meghalok a vágytól és féltem,hogy elveszítek valakit,aki nagyon fontos számomra.
A végén mégis elveszítettem, DE TÚLÉLTEM
És még most is ÉLEK!!
Az életet nemcsak túlélem.
És Neked is azt ajánlom... ÉLJ!!
A harcba elszántan kell menni.
Az életet szenvedélyesen átölelni.
Emelt fővel veszíteni és merészen győzni,mert a világ a bátraké és az
ÉLET TÚL SOKAT ÉR,AHHOZ,HOGY JELENTÉKTELENNÉ VÁLJON!!!"