HTML

CukojBojsÓ blogocskája^^

Hát nemtom mit írhatnék...ez a blog a lényem lesz...nem, nem az életem...hanem én magam...Hogy valójában ki vagyok...mindezt versekkel, idézetekkel megtűzve, az ismeretlenség homályában...

Címkék

csakúgy (50) idézet (224) kép (152) közlemény (29) nemtom (51) saját (31) vers (36) zene (25) Címkefelhő

Naptár

július 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Utolsó kommentek

  • Sárky: @CukojBojsÓ: van benne valami. Mondjuk ez az álom nem hiszem, hogy nagy titok. Úgy gondolom ebből ... (2011.01.08. 11:55) Ez annyira illik rám :)
  • Sárky: @CukojBojsÓ: ez a megfosztottság önmagában még nem veszi el az élet értelmét, a boldogságot. :) (2011.01.08. 11:53) *
  • Sárky: @CukojBojsÓ: más jellegűekre. (2011.01.08. 11:52) Mai idézet :)
  • Sárky: @CukojBojsÓ: ha van egy párod, akkor érzékenyebb leszel mindenre (legalábbis a többség). Szóval sz... (2011.01.08. 11:52)
  • CukojBojsÓ: Anyagi, vagy más jellegű dologra gondolsz? (2011.01.08. 10:37) Mai idézet :)
  • Utolsó 20

Néhány kis semmiség...

CukojBojsÓ 2009.04.30. 17:51

Régebben mindig úgy gondoltam, hogy bizonyos dolgokat, embereket csak a halál vehet el tőlem örökre. Pedig sokkal kevésbé drámai módon is elveszíthetünk valakit, ha eljön egy pont, és megszakad valami. És onnantól fogva nem beszélünk vele, nem az ő mosolyával ébredünk minden reggel, nem érinthetjük meg szabadon minden porcikáját, és nem legeltethetjük rajta a szemünket. Soha többé. Ez a fajta elválás is ugyanolyan végleges tud lenni, mint a halál. És ugyanúgy fáj.

Laurell Kaye Hamilton

Amikor szívünk még háborog valamely szenvedély maradványaitól, könnyebben esünk bele egy újabb szerelembe, mint amikor már teljesen kihevertük.

Francois de La Rochefoucauld
Te voltál az életem, de én csak egy fejezet vagyok a tiédben!

Te akkor is láttál, amikor láthatatlan voltam.
Nemigen akad ember, aki ne szégyellné, hogy szeretett valakit, mikor szerelme már megszűnt.

Francois de La Rochefoucauld
Annyira fáj, hogy nem törődsz velem, amennyire én szeretném, annyira fáj, hogy szeretlek, és ezt nem érzem már kölcsönösnek. Tudom, hogy csak akkor látlak újra, ha én elmegyek hozzád, és téged ez cseppet sem zavar, mint ahogy azt sem veszed észre, mennyi fájdalmat okozol közönyöddel nekem. De nem tudok túllépni rajtad, míg meg nem kaplak a tested és lelked teljes egészében, hogy te is azt érezd, amit én, hogy neked is fájjon minden egyes pillanat, amit nem velem töltesz, hogy fájjon minden egyes szívverésed, amikor rám gondolsz, hogy érezd, milyen, amikor szeretünk valakit. Nem vagy kőből, csupán kell valaki, aki megszelídít. Én vállalom ezt a szerepet, és ha sikeres leszek, akkor vagy örökké együtt élünk, vagy eldoblak, mert ezt is megérdemelnéd. De most még az a szerepem, hogy megszerezzelek, úgy, ahogy te tetted velem.

Margaret Mitchell
Ha a szíveden ütnek sebet, a vérzés épp elég heves ahhoz, hogy belehalj.
Zhou Wei Hui

Címkék: idézet

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://cukojbojso.blog.hu/api/trackback/id/1096043

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

süti beállítások módosítása